„Ha a gyerek rakétát akar építeni a Marsra, akkor az a dolgunk”

Heti rendszerességgel vesznek részt január óta a Budapest School (BPS) egyik tagiskolájának munkájában a Bárányfelhő Fejlesztő és Terápiás Központ munkatársai, hogy szakmai segítséget nyújtsanak az azt igénylő gyerekeknek és az őket körülvevő felnőtteknek. Halácsy Péter, az iskolahálózat alapítója és Tóth Zsuzsa, a központ vezetője szerint fontos céljuk elérni, hogy a plusz igények ne megbélyegzést jelentsenek, hanem lehetőséget a változtatásra.

„Azzal a Forbes-cikkel kezdődött az egész” – mondja Halácsy Péter, a mikroiskolák társalapítója (nem mellesleg Prezi-alapító). A BPS üzemeltetőjébe, a BPS Lab Zrt.-be is befektető Pados Balázs, a Creditexpress Group vezetője rakta elé a szeptemberi Forbes magazint, melynek Adakozz rovatában a Bárányfelhőt – vagy ahogy az ott dolgozók hívják, a Barit – mutattuk be. „Szerintem nektek beszélgetnetek kéne” – mondta Péternek.

Zsuzsával korábban nem ismerték egymást. Tudtak egymás munkájáról, addig is legalább tizenöt BPS-tanuló járt a Bariba valamilyen fejlesztésre, foglalkozásra. „Az évek alatt benne voltak a top 3 intézményben, ahova előszeretettel tanácsoltuk a szülőket, ha arra volt szükség. Mindig jó partnerek voltak ebben a munkában, nem úgy, mint sok szakszolgálat” – fogalmazott Halácsy.

Nem mindenhol evidens

„A Bárányfelhőben a gyerekek egész kapcsolati hálójával szeretünk foglalkozni, tartani a kapcsolatot nemcsak a szülőkkel, de a pedagógusokkal is” – mondta Tóth Zsuzsa.

„A BPS-nél mindig alap volt, hogy ha van egy »közös gyerekünk«, akkor mindig tudunk róla beszélni. Ez nem minden intézményben evidens, a pedagógusoknál sem kopogtatunk mindig nyitott ajtókon.”

A két intézmény módszertanának összedolgozása tavaly év végén kezdődött, a megbeszéltek szerint ezt a kettős módszertant pilotként a hálózat eddigi egyetlen középiskolájában, a Belgrádban tesztelik január óta. „A legnehezebbel” kezdték Péter szerint, ebbe az egységbe 82 gyerek jár. A BPS rendszerében rajtuk kívül nagyjából 400 alsós és 200 felső tagozatos általános iskolás tanul. 

Azért ezt a korosztályt választották az együttműködés tesztelésére, mert náluk az érettségi felé járva már viszonylag kevesebb lehetőségük marad az egyéni fejlesztésre. „A fiatalabbaknak még sok idejük van rá.”

Halácsy Péter szerint a terv az, hogy idővel minden tagiskolában jelen legyenek a Bárányfelhő munkatársai. Jelenleg két szakemberük, Dobó Andrea és Vágó-Kürti Alexandra gyógypedagógus tölt hetente két délelőttöt a középiskolában és dolgoznak a közös módszertan kialakításán. 

„Hányan vagytok összesen? Huszonnégyen? Akkor hány fős iskolát tudnátok folyamatosan ellátni?” – Péter agya a közös interjú alatt is folyamatosan pörög, a kidolgozás alatt álló részletekről dinamikusan egyeztetnek.

A BPS hálózata két fő bevételi forrásból működik, a tandíjakból és a normatív állami támogatásból, utóbbi bevételeik 20 százalékát jelenti. Ebből fizetik óraszámban a Bárányfelhő fejlesztő munkáját, illetve egy konzultációs rendelkezésre állási díjat.

„Ha majd eljön esetleg az a problémánk, hogy több órát töltenek nálunk, mint amennyit ebből fedezni tudunk, akkor majd elgondolkodunk a továbbiakon. Egyelőre még ez nincs így.”

Csapatban és kapcsolati hálózatban gondolkodnak

Zsuzsa, a Bárányfelhő szakmai vezetője és alapítója maga is gyógypedagógus-családterapeuta. A központban mozgásterapeuták, gyógypedagógusok, logopédusok, pszichológusok dolgoznak, akik holisztikus szemlélettel tekintenek a hozzájuk fordulók problémáira. A gyerekeket négy területen, a mozgás, a beszéd, a viselkedés és a tanulás nehézségeiben segítik, sohasem elszigetelten. 

A szerint az elv szerint dolgoznak, hogy a gyerekekkel kapcsolatos kompetenciák a szülőknél vannak, és a legjobb eredmény akkor születik, ha be tudják vonni a pedagógusokat is. A náluk dolgozók csapatként összeadják a tudásukat, megbeszélik az eseteket, közös szakmai döntést hoznak.

„Egy gyerek teljesen más képet mutathat egyéni helyzetben, mint közösségben. Az, hogy mi bemehetünk az órákra és a pedagógusokkal tapasztalatot cserélünk, az egy borzasztó nagy előny.

A nehézséggel küzdő gyerekek esetében nem kizárólag rájuk fókuszálunk, hanem a csoportra, a csoportdinamikára. Figyelmet kap a közösség, ahova tartoznak, megfigyeljük, hogyan vannak ők ebben együtt és egyénileg” – mesél a munkájukról Zsuzsa.

A két intézmény kettős módszertanát pilotként a BPS eddigi egyetlen középiskolájában, a Belgrádban tesztelik január óta. Fotó: Sebestyén László

Első körben a BPS-nél azon gyerekekkel foglalkoznak, akiknek valamilyen sajátos nevelési igényről szóló hivatalos papírjuk van, vagy akikről a tanárok jelzik, hogy szükség lehet egy fejlesztési folyamat elindítására.

„Hiszünk a folyamatos fejlesztésben, ez az iskolához csatlakozáskor kötött szerződésnek is része.

“Nálunk nem tabu pszichológushoz, fejlesztőhöz menni, valamilyen egyéni fejlesztő foglalkozáson részt venni. Szerintem nagyjából 60 százalék esélye van rá a szülőnek, hogy az ő gyerekének is jól jönne””Nálunk nem tabu pszichológushoz, fejlesztőhöz menni, valamilyen egyéni fejlesztő foglalkozáson részt venni. Szerintem nagyjából 60 százalék esélye van rá a szülőnek, hogy az ő gyerekének is jól jönne”

– mondja Péter.

A BPS iskoláiban nagy arányban dolgoznak gyógypedagógus-tanítók is, sokszor házon belül meg tudják oldani a készség- és képességfejlesztést, az együttműködésnek hála pedig most már ott is tudnak segítséget kérni, ahol nincs megfelelő szakember.

A BPS mentorrendszere szerint minden gyerekhez tartozik egy tanár, akivel szorosabb kapcsolatban áll, így koncentráltabb figyelmet kap.

„A mentor dolga az, hogy a gyerek jól legyen. Ha tanulási nehézsége van, akkor az a dolga. Ha többet akar tanulni valamit, akkor az a dolga. Ha rakétát akar építeni a Marsra, akkor az a dolga. Ha válnak a szülei, és ezért pszichológus segítségére van szüksége, akkor az. A mentornak maga a gyerek a dolga, nem csak a tananyag.”

Amikor külső segítségre van szükség, a mentor végzi az utánkövetést, beszél a szakemberrel – gyógypedagógussal, pszichológussal vagy a fejlesztővel – hogy átlássa, mi a helyzet és elmondja a többi tanárnak.

Emiatt nem vagyunk kisegítő iskola

A BPS-nél a legtöbb gyerek átesik egy részképesség-vizsgálaton, amit a többségi iskolákban, intézményekben már csak vitás esetekben csinálnak, például az iskolaérettség kapcsán kialakuló konfliktusok esetén, vagy más nehézséget igazoló hivatalos papír kiállítása érdekében. Így időben kiderülhetnek a hiányosságok, amiket még ki lehet tornázni, hogy ne később kelljen foglalkozni velük, amikor már hátráltathatják a gyereket az érvényesülésben.

Vallják, hogy ez a fajta prevenció minden gyerek fejlődéséhez hozzájárul, a gyógypedagógia, fejlesztőpedagógia, gyerekpszichológia mindenkinek segíthet.

„Minden gyereknek szólhat a fejlesztés, ez nem egy tanulástól független, teljesen külön kezelendő terület. Mi a komplexitásban hiszünk, hogy ezt együtt érdemes csinálni”

– mondja Zsuzsi.

A BPS Brezno nevű iskolájában a felmérések során a gyerekek 40 százalékánál derült ki, hogy valamilyen okból egyéni fejlesztési tervet igényel. Péter szerint ez nem azt jelenti, hogy mindannyiuknak valamilyen konkrét képességfejlesztésre van szüksége. Lehet, hogy csak korábban kell lefeküdnie aludni ahhoz, hogy ne terhelődjön túl az idegrendszere.

„Ez a 40 százalék nagy szám. Lehet, hogy valaki minket emiatt kisegítő iskolának tart. Ebben van szüksége felvilágosításra az embereknek: ne gondolják azt, hogy azért, mert például fejlesztő tornára kell járnia, az a gyerek nem lesz sikeres.” 

A szülők többnyire még mindig úgy gondolják, hogy ha a gyereknek papírja lesz arról, hogy SNI-s (Speciális Nevelési Igényű) vagy BTMN-es (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzd), akkor az billognak számít. Pedig lehetőséget ad a változtatásra, a képességfejlesztésre, hogy megszűnjön a probléma vagy megtanulja kezelni és jól működni vele együtt.

Halácsy Péter elmondása szerint a következő időszakban kicsit lelassul az új iskolák nyitásának sebessége, de a szeptemberben Zuglóban induló iskolában már a Bárányfelhővel közös együttműködés szellemében kezdődik a tanév és a következő egységekben is szerepet kapnak majd a központ fejlesztő szakemberei. 

A BPS középiskolában idén érettségiznek az első végzősök, mostanra állt össze a teljes rendszer. A tervek szerint 2024-ben még egy középiskolát nyitnak.

A cikk szerzője Somogyi Szonja, a Forbes oldalán itt olvasható.