Hozzánk nem küldik a gyerekeket, hanem legtöbbször „szabad akaratukból” jelentkeznek a szülők, ha megrekedtek a gyerek problémájával – mondják a Bárányfelhő Fejlesztő és Terápiás Központban.
„Egy buddhista kurzuson voltam, amikor korábbi, alagsori helyünket elöntötte a víz. Zokogtam a lámának, hogy miért történik ez velünk? Mikor megkérdezte, hogy miért nyitottam meg ezt a helyet, azt válaszoltam: mert ez volt az álmom. Ha ez volt az álmod, akkor építsd fel újra! A láma mondata azóta velem van” – meséli Tóth Zsuzsa gyógypedagógus-családterapeuta, a Bárányfelhő Fejlesztő és Terápiás Központ szakmai vezetője és alapítója.”
ADAKOZOL?
Minden hónapban írunk egy szervezetről, amit szerintünk érdemes támogatni. Miért teszünk így? Mert Magyarországon kevesen élnek jól (a jól élők közül sokan olvassák a Forbest), de nagyon sokan küzdenek mindennap. Ez így igazságtalan, és mindenkinek van egy kis felelőssége benne.
Furcsa, álomszerű érzés olyan intézményben járni, amit általában gyerekzsivaj, néhol kutyaugatás, de mindenképpen sok-sok ember aktív jelenlétének zaja tölt be. Beszélgetésünk idején viszont épp „szundít a labda, meg a síp”, kéthetes nyári szünetét éli a Bari, ahogy az ide járók és az itt dolgozók becézik.
Zsuzsa és huszonhárom kollégája – pszichológusok, gyógytornászok, logopédusok, terapeuták – holisztikus szemlélettel tekintenek a hozzájuk fordulók problémáira. A gyerekeket négy területen, a mozgás, a beszéd, a viselkedés és a tanulás nehézségeiben segítik, sohasem elszigetelten. „Alapkoncepciónk szerint egy gyerek nagyon összetett valaki, komplexitásának kezeléséhez pedig komplex tudásra van szükség. A nálunk dolgozók összeadják tudományukat. Teamben dolgozunk, ötletelünk, beszéljük meg az eseteket.” Néha egy egyszerűbb gond megoldásában is jól jön ez a közösség. Egy beszédproblémát például okozhat izomtónus-szabályozási nehézség az arcban, amihez a logopédusén kívül a mozgásterapeuta tudása is kell.
A cikk Forbes oldalán itt olvasható.